Cím: 2627 Zebegény, Szőnyi út 10.
Vezető: Paulisineczné Willem Vera
E-mail: verawillem (kuakc) gmail.com
A Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány azzal a céllal alakult, hogy Napraforgó, azaz gróf Károlyi Lászlóné emlékét ébren tartsuk és szellemiségét megőrizve Zebegény történetével, múltjával kapcsolatos eseményeket felkutassuk, a zebegényi fiatalokkal felelevenítsük; az összegyűjtött és rendszerezett anyagot kiállítás és könyv formájában a nagyközönség elé tárjuk.
A Napraforgó nevet a XVIII. században ideérkezett és Zebegényben otthonra talált sváb őseink tiszteletére írjuk németül. A Cégbíróság 1999-ben hagyta jóvá működésünket.
Az elmúlt években közel 80 alkalommal tartottunk ünnepséget (elsősorban anyák napján, karácsonykor) a zebegényi gyermekek és fiatalok bevonásával; előadtunk mesejátékot; archív fotókiállításokat rendeztünk Zebegény történetével kapcsolatban; több alkalommal a fő szervezői voltunk (az Önkormányzat, a Humánia Egyesület és a Könyvtár segítségével) a Dunakanyar Versmondó Versenynek. Többször megemlékeztünk a falunkból „málenkij robot”-ra elhurcoltakról; a milleniumi ünnepségen mi mutattuk be falunk történetét dalban, versben, táncban; nagyszabású ünnepséget tartottunk a régi és jelenlegi zebegényi pedagógusoknak; kezdeményeztük, hogy az Önkormányzat rendkívüli posztumusz díszpolgári címet adományozzon gróf Károlyi Lászlónénak, a falusi gyermekek jótevőjének és az utcát, ahol a grófnő „gyermekbirodalma” volt, ismét „Napraforgó” utcának hívják.
Eddigi tevékenységünkkel sikerült elérnünk, hogy a falu fiataljai minél többet megtudjanak falunk történetéről és örömet találjanak a közös éneklésben, versmondásban, zenélésben.
Több évi gyűjtőmunkával és pályázatok segítségével sikerült kiadni:
- Dr. Koperniczky Ferenc füzetet,
- a Napraforgó Emlékalbumot,
- a Regélő évek, mesélő képek c. albumot,
- és a „Zebegényiek kényszermunkán a Szovjetunióban 1945-47-ben” címmel Krebsz György Naplóját.
A Málenkij robot – Zebegény hangja című új dokumentumfilmet a 2018. évi „málenkij robot” megemlékezésen mutattuk be, mely az elhurcoltak szomorú és szinte az egész falut érintő történetéről szól és ehhez kapcsolódóan rendeztünk kiállítást „111 – dokumentumok a zebegényi elhurcoltakról” címmel.
